Nevezetességek, látnivalók

A templom 1768-ban épült. A 48-as szabadságharc idején leégett a város ostromakor. 1857-ben felújították, 1911-ben bővítették és felújították, 1934-ben újrafestették. A belső tér ismételt felújítására 1992-ben került sor, míg 2002-től folyamatosan végzik a külső felújítást, illetve tetőcserét önkormányzati támogatással. Mise minden reggel fél hétkor van. Vásár- és ünnepnapokon pedig fél kilenckor is, illetve esti mise is, nyáron 18, télen 17 órától. Az istentisztelet nyelve a magyar.

Bejelentett csoportok bármikor megtekinthetik a templombelsőt. A későbarokk klasszicizáló stílusban épült templom, népszerűen a „Nagytemplom” tényleg nagy: hossza 62 m, szélessége 15 m, míg a torony 48,5 m magas, melyben 5 harang szólítja meg a hívőket. A templom a közvetlen városközpontban van.

A nép nyelvén „Kistemplom” a Gesztenyefasor napos oldalán áll, félúton a Nagytemplom és a vasútállomás között. A magyarkanizsai Szent Pál templomot Tukacs Teréz emeltette Isten dicsőségére és férje Tóth Pál emlékére. Építése 1912-ben kezdődött és 1913. május 28-án fejeződött be.

A Reiss Zoltán által 1911-ben tervezett városháza épületét 1912-ben emelték, a szeccessziós stílusban épült, patkó alakú, szárnyas elrendeződésű épület alagsorában egykor a fogda cellái is helyet kaptak. A Városháza eredeti pályázati terve a szecesszióra jellemző aszimmetrikus; oldaltornyos, arányaiban lenyűgöző, tekintélyt és tiszteletet parancsoló, a Főtérről nézve markáns középrizalitos épületet mutatott. Még így leegyszerűsített kivitelezésében is igen merésznek mondható. E merészségre kiváló példa a főtérre rizalitszerűen kiugró tanácsterem függő leges szalag-ablakai, a helyben nem szokásos „saarinen-ablakok” alkalmazása, a díszes bádog-koszorúzat és a geometrikus sima használata. Az „U” alaprajzi formájú épület összhatásában a függőleges vonalak, az erős égbetörő féloszlopok domborodnak ki. A főtérre néző homlokzaton a tornyocska vonalvezetése filigráns kecsességet sugall. A Kanizsa főterét meghatározó épület építésének maga Reiss volt a művezetője.

A gyógyfürdő épületei között húzódó Népkertet –a valamikori Erzsébet ligetet – a múlt század elején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legszebb parkjának tartották. A századfordulón a Népkert már 11 holdnyi területen feküdt, ahol a platánok és a nyárfák tövében már teke- és teniszpálya is épült, így a terület sport- és szórakozási lehetőséget is kínált a látogatóknak. Bács-Bodrog Vármegye Monográfiájában ez olvasható róla: „A város alatt van Magyarkanizsa gyönyörű népkertje, kitűnő faiskolával és virág-kertészettel egybekötve, mely a modern műkertészet minden igényeinek megfelel s a legkényesebb ízlést is kielégítheti. Díszes séta-útjai, angol kertjei, virágköröndjei és árnyas ligetei a legkellemesebb benyomást teszik s versenyezhetnek bármely más város üdülőhelyével.” A kert 2019 őszére megújult.

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az ún. Tiszaparton, a mai Halász tér környékén már a bronzkorban létezett település. Az emberi lakhely kialakulását a Tisza közelsége és gazdagsága, az átkelőhely tette indokolttá, illetve az északi-déli, nyugati utak kereszteződése.  A rómaiak idejében, a népvándorlás korában egy őrhely állhatott ezen a magaslaton, illetve egy erődítmény, földvár, amely a Kanizsa-patak torkolatát is őrizte, vagyis a későbbi Körösét.  A község napján az önkormányzat és vendégei minden évben koszorút helyeznek el a Halász téren annál az emléktáblánál, mely Magyarkanizsa eredetét jelzi. Az emlékmű egy bronzlemez borítású oszlop, rajta egy bronz tábla három nyelvú - latin, szerb és magyar - fölirattal:
"1093-1993
Ibi incipiabat Cnesa
Tu je početak Kanjiže
Itt kezdődött Kanizsa"
Az emlékművön látható Marsigli "FUDVAR" térképe domborított formában. A "fudvar" jelentésed: földvár..
"A zentai csata idején Marsigli osztrák térképész tábornok is bejárta a környéket, és elkészítette Földvár térképét, amelynek másolata a Halász-téri emléktáblán is látható."

A főtéri parkban Koncz István író és Dobó Tihamér festőművész szobra áll. Dobó Tihamér rendkívüli tehetségű festőművész volt. Tájképein a Tisza folyó egy jellegzetes szegmensét, kanyarulatát dolgozta fel. „Gyermekkorát Magyarkanizsán töltötte, ahol 1954-ben állított ki a kanizsai amatőr festők tárlatán. Újvidéken és Nišben folytatott képzőművészeti tanulmányokat.” Koncz István az ötvenes évek végén fellépett költőnemzedék egyik legtehetségesebb egyénisége.

A “Cigánylány” a Gyógyfürdő régi főbejáratánál található. A gyógyfürdőről szóló legendát jelképezi, amely szerint a Cigánylány a kanizsai  Járáson  a Csodakútnál fürdve kigyógyította beteges térdeit.

A 2012-es évben a magyarkanizsai Írótábor a 60 éves jubileumát ünnepelte. A Népkertben található emlékművet Bogdánfi Sándornak, Gál Lászlónak, Lataki Istvánnak, Majternyi Mihálynak és Sulhóf Józsefnek  -  az Írótábor alapítóinak emelték. 

A Tisza virág (Palingenia longicauda) szépsége és rajzása már ősidők óta elbüvöli a Tisza mentén élő embereket, hiszen a Tisza „virágzása“ sokkal több egy természeti látványosságnál. 

1894-ben Csuka Sándor építészmérnök tervei alapján épült fel a híres Vigadó, amely a romantikus építészet stílusjegyeit viselte, a földszint viszont a neobarokk jegyében épült. A homlokzatát sárga, a nyílások mentén pedig vörös téglák tarkították, az épület legnagyobb terme 160 négyzetméteres volt, amely táncmulatságok, bálok és előadások szervezésére is alkalmas volt.

A Kaszinót Reiss Zoltán 1907 körül tervezte, melyet 1908-ban már mint megépítettet említett a Bács-Bodrogh vármegye története című munka. A középrizalitos pártázatos épület architektúrájában talán a műépítész legsikerültebb kanizsai munkája. Az egyemeletes épület stílusa szecessziós. Bár mentes a túldíszítettségtől, mégis az építész legdíszesebb kanizsai műve. A Kaszinó homlokzata három részre tagolódik. A sátortetővel koronázott hangsúlyos középrizalitot két vaskos oszlop foglalja keretbe, melyet indás, kibomló hajú női fejek díszítenek. A pülasztervégződéseken található leányfejek csodálatos szecessziós vonalvezetése azonban nem más, mint az architektúra múzsája előtti tisztelgés. A hajlított ívűoromzat alatt a takarékpénztár szimbóluma, a kaptár jelenik meg. Az alatta lévőablakot dúsan burjánzó indák és virágok díszítik együtt a kaptár 28 felé igyekvő angyali méhekkel. A féloszlopok lábazatánál egy-egy növényi indából font koszorút találni. Az épület földszintjét, ahol a Törtely-testvérek jól menő divatáruháza is volt, erős vízszintes stráfozás hangsúlyozza. Az épület és nagykapuja a visszafogott díszítettség szép példája.